Mazda Furai
A Mazda díjnyertes, sokat méltatott Nagare tanulmánysorozatában a legújabb Furai koncepció a forgótárcsás motor, illetve a márka nemzetközi sportsikereinek 40 éves hagyományát ünnepli, a Nagare formanyelv versenyközeli értelmezésével.
Nagare: jelentése áramlás, és a mozgás megtestesülése
Furai: jelentése a szél hangja
A Nagare azt hivatott bemutatni, hogy a Mazda jövőbeli modelljei (a mozgás iránti affinitásuk kinyilvánítása révén) mily módon őrizhetik meg a Zoom-Zoom szellemiségét.
A gyártók rendszeresen mutatnak be olyan tanulmányokat, melyek formai megoldásait nem áll szándékukban megvalósítani. A Mazda épp ellenkezőleg közelíti meg a kérdést, az összes Nagare tanulmány, így a Furai is hozzájárul ahhoz, hogy egy jövőbeli felhasználást előkészítve továbbfejlessze ezt a kifejező formanyelvet. Minden Mazda gépkocsiban ott rejlik a sportautók lelke, ami által valódi és dinamikus Zoom-Zoom személyiségre tesznek szert. A Nagare arról szól, hogy a jövőben hogyan jeleníthetjük meg a külső és belső felületeken ezt a mozgás felett érzett örömöt. Ez esetben a forma nem követi a funkciót, hanem eggyé olvad vele.
A Furai koncepció kizárólag egy olyan gyártótól származhat, amelynek minden termékét áthatja a sportautók szelleme, ugyanakkor azáltal, hogy az autó a BP által előállított etanollal (E100) üzemel, a jövőre és a környezetvédelemre is nyitott és használható megoldást kínál.
Franz von Holzhausen, a Mazda észak-amerikai tevékenységeiért felelős formatervezési igazgatója, és a Furait létrehozó csoport vezetője, így értelmezi a formatanulmány mögött rejlő koncepciót: „Az volt a célunk, hogy áthidaljuk a Mazda motorsport tevékenységei és a márka sorozatgyártású termékei közötti távolságot. A közúti és a versenyautók használói és rajongói egészen másképp gondolkoznak, így aztán a Furai célja nem kevesebb, mint, hogy közös találkozási pontot keressünk ennek a két, igen távoli érdeklődési területnek. A Furai ennek megvalósítása érdekében tudatosan elmossa azokat a határokat, amelyek hagyományosan a közutat elválasztják a versenypályától. Mindig is űr tátongott a kizárólag versenycélokat szolgáló autók, illetve az azokat imitáló, utcára tervezett szupersportkocsik között.”
Ezen a ponton le kell szögeznünk, hogy a Mazda sem versenyeken nem kívánja indítani a Furait, sem pedig utcai szupersportkocsit nem épít belőle a közeljövőben. A Furai sokkal inkább formatanulmány, amely e két végpont között helyezkedik el. A sorozatgyártású modellekre vonatkozó megkötések nélkül, az autókiállítások felszabadító légkörét kihasználva a Mazda továbbfejlesztette a Nagare tematikát, amely így egy újabb lépéssel közelebb került a valósághoz.
Ahelyett, hogy a versenyautók alkatrészeit és formavilágát utánozva hoztak volna létre egy közúti járművet, a Mazda mérnökei egy valódi versenyautóból kiindulva fogtak hozzá a projekthez. Ahhoz a Courage C65 alvázhoz nyúltak, amely két évadon át bizonyíthatta ütőképességét az American Le Mans Series (ALMS) LMP-2 hosszú távú versenyein. Ez az autó a B-K Motorsports színeiben, a Mazdaspeed Motorsports Development zászlaja alatt ért el sikereket a 2005. és 2006. évi szezonban. Jamie Bach, Guy Cosmo, Elliott Forbes-Robinson és Raphael Matos pilóták egy futamgyőzelmet és összesen kilenc dobogós helyezést tudhattak magukénak 15 ALMS futam alatt. A B-K csapat végül mindkét évben harmadik helyen zárta a bajnokságot. Bach-ot és Cosmo-t együtt választották meg a 2005. év újoncának. „Az ALMS szabályzatában várható változásoknak elébe menve új, zárt vezetőfülkét építettünk, amely egyben egy esetleges jövőbeli sorozatgyártású modell céljainak is jobban megfelel. Az egyik legfontosabb elemen azonban nem változtattunk, ez a 450 lóerős, Renesis alapú R20B három forgótárcsás motor, amely bőséges Zoom-Zoom energiával ruházza fel a Furait. Álmaink tökéletes Mazdáját természetesen forgótárcsás motor hajtja, és vállalati szinten eszünk ágában sincs lemondani a márka e különleges kincséről. Amikor a világ legjobb sportautóiról esik szó, a forgótárcsás motorral hajtott Mazda RX-7 minden esetben szerepel a listán” – hangsúlyozta Holzhausen.
A Mazda formatervezői és K&F csoportjai a Swift Engineeringgel szorosan együttműködve tökéletesítették a karosszéria áramlástani jellemzőit, ezzel garantálva, hogy a Furai nagy sebességnél is szinte odatapad az aszfalthoz. A csapat, kihasználva a Mazda Cosworth hajtású Champ Car Atlantic alváz fejlesztése során a Swift Engineering-gel kialakított kapcsolatát, összetett áramlástani numerikus szimulációs (Computational Fluid Dynamics, CFD) szoftver segítségével végzett finomhangolást számos Nagare dizájnelemen, hogy azok magas hatásfokon végezzék feladatukat. Alapvető szempont volt a légellenállás, a leszorítóerő, a felhajtóerő, de az általános esztétikum is.
A közvetlenül versenypályáról származó Courage szénszálas kompozit versenyautó héj lényegében érintetlenül került be az új Furai karosszéria alá, beleértve a jobboldali vezetiülést is. Ugyanakkor a versenyautókra jellemző, komor beltér helyett kényelmesebb, ám igen funkcionális felületkidolgozást alkalmaztunk. A kormánykeréken helyeztük el az elektronikus kijelzőt, valamint a váltófüleket. A váz eredeti versenykonfigurációjában az utasülés helyét elektronikus berendezések foglalják el, így ezeket máshová kellett áthelyeznünk, hogy ketten is elférjenek az autóban. Maga az utasfülke valamivel szélesebb az eredetinél, hogy elegendő fej- és vállteret nyújtson, valamint megfelelő kilátást biztosítson. A lepkeszárny ajtókon át igen egyszerű a ki- és beszállás. Ez esetben a hosszú távú autóversenyzés világában már bizonyított megoldást vette át a tervezőcsapat.
A motor töltőlevegőjét, a Swift által egy évtizede az Indy Car versenyben történő felhasználásra létrehozott turbó, egy különleges változata biztosítja. Ez valamivel a környező tetőfelület fölé emelkedik, így a határréteg feletti, tiszta levegőt szívja be. Az alkalmazott végső megoldás olyan magas hatásfokú, hogy a Swifttel közösen szabadalmaztatták is azt.
A sötét, matt kidolgozás a piros és narancs díszítőelemekkel annak a legendás Mazda 787B modellnek a festését idézi, amely 1991-ben megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt. Ezzel a vállalat az első (és mindmáig egyetlen) japán márkaként diadalmaskodott a legendás hosszú távú versenyen.
